…büszke gyönyörűség. – olvassuk a közel egy esztendeje létező Magyarok Szövetsége több dokumentumában Tamási Áron szép szavait. Egy olyan szövetség vállalta föl ezt a gondolatot, amelynek tervei között szerepel a valóban új Magyarország megteremtése. Vallják (valljuk??), hogy az elmúlt két évtizedben sok minden félresiklott, s ebben jócskán benne van az egész magyar politikai elit szerepe. Jobbról és balról, mint ahogy azt is komolyan gondolják (gondoljuk??), hogy nincs értelme a megosztottságnak, hiszen mindkét oldalra szüksége van a nemzetnek.
Néhány héttel ezelőtt mi is meggyőződhettünk arról, hogy miképpen képzelik a jövőt az MSz képviselői. Dinnyés sportpályáján és környékén rendezték meg a Magyarok Fejér Megyei Kulturális és Hagyományőrző Találkozóját és Vásárát. A jurták és sátrak övezte térben a hagyományőrzők szereztek élményt a sokaságnak, a vásári forgatagban pedig értékes tárgyak találhattak gazdára. A kézművesek, a különféle árusok portékái mind-mind a hagyományos magyar művelődés értékeit mutatták föl.
Az előadó sátorban tudományos előadásokat hallgathattak az érdeklődők. És voltak gyógyítók, akik tevékenyen segítettek a hozzájuk fordulóknak. Hiszen az ősi, hagyományos értékek fölkarolása épp úgy a lényeghez tartozik ebben a körben, mint a test és a lélek gyógyítása, a magyar értékek védelme. Nem véletlen, hogy kiemelt eseménye volt a napnak az MSz megyei egészségügyi tagozatának ülése, amin részt vett a megyei közgyűlés elnöke, Dr. Balogh Ibolya is. Rajta kívül Dr. Pócs Alfréd, a tagozat országos vezetője ecsetelte az egészségügy gondjait, és szólt a megoldási lehetőségekről. Ennek a rendezvénynek Tóth Ilona volt a házigazdája, aki a megyei tagozat szervezési munkáját vállalta magára. Történt mindez abban az időben, amikor ezer sebtől vérzik az egészségügy, amikor a kórházak lehetetlen helyzetben működnek. Hospinves(z)tesen…
Ez a megyei rendezvény egyben előzménye volt annak a nagyszabású találkozónak, amit most, augusztus 21-22-23-án rendeztek meg a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán, ahol a tavalyi Kurultaj elnevezésű törzsi gyűlésen pattant ki a Magyarok Szövetsége megszületésének gondolata. S most, a Magyarok Országos Gyűlése minden eddigi eseményt fölülmúlt. Szép számmal vettek részt rajta fehérvári és Fejér megyei küldöttek is. Az alföldi puszta igazi élettel telt meg ezekre a napokra. Olyan élettel, amire oly sokan vágynak e hazában. A hagyományra, eleink értékeire alapozva, s azokat a korszerűnek mondott világban életben tartva. S mindennek mintegy negyedmillió ember lehetett a tanúja a három nap alatt.
Hét hatalmas sátorban, nagy érdeklődés mellett zajlottak az előadások, s pl. Andrásfalvy Bertalan, Papp Lajos, Posta Imre, Kondor Katalin (tényleg ott volt?) szavára annyian voltak kíváncsiak, hogy a tér kicsinek bizonyult. Az árnyas fák alatt árusok kínálták magyar portékájukat, a találmányok házában szellemi értékeinket csodálhattuk, volt nemzeti filmszemle, az egyik nagy színpadról népzene szólt, s előtte táncosok adtak szép műsorokat. A legnépesebb közönséget a történelmi élőkép vonzotta, amit Vukics Ferenc, a szövetség itt újra megválasztott elnöke vezényelt.
A Szövetség szellemiségéhez az ősi magyar hagyományok élővé tétele épp úgy hozzátartozik, mint a spiritualitás. Ezért volt kiemelt pillanat, amikor sokan lehettek részesei a fénykorona szertartásnak, és annak, amikor a Szent Korona másolat megérkezett a Hétboldogasszony kápolnába. Több száz jurta is fémjelezte a szellemi irányt. S e szellemi irány a magyar valóság megváltoztatását szolgálja. A záró ünnepségen Benis Miklós olvasta föl a Köztársasági Elnöknek, a Kormánynak és az Országgyűlésnek eljuttatandó Kiáltványt, amiben egyebek között megfogalmazták (tuk??): „A Szent Korona a magyar állam folyamatosságát és függetlenségét, a nemzet egységét megtestesítő jogi személy.” A kiáltványban az is szerepel, hogy helyre kívánják (?? juk?) állítani a történeti alkotmány jogfolytonosságát. Az új alaptörvénynek pedig tartalmaznia kell a kétkamarás országgyűlés felállítását, a képviselők visszahívhatóságát, vagy éppen a nemzetközi szerződések felülvizsgálatát.
A folyamat tehát elindult a legnagyobb magyar szabadtéri rendezvényen. Az országos gyűlés megtette dolgát.
Bakonyi István