Magyarországon 1608-tól 1944-ig - a jelentősebb és politikailag fejlettebb európai országokhoz hasonlóan - kétkamarás parlament volt. 1944 előtt a Parlament Alsóházában voltak a pártok, a Felsőházában pedig az egyházak vezetői, a legfontosabb szakmai és közéleti személyiségek, valamint az oktatás és a gazdaság meghatározó intézményvezetői.

Ekkor a felsőházi helyeket főleg méltóság és hivatali rang alapján töltötték fel, de az összetételben még a Horthy-idők végére jelentős változás történt. A korporációs elv és elitista stílus lassan csökkent. Általános vélemény, hogy az akkori idők Felsőháza mindig megfontolt és mértéktartó volt, működésével igyekezett lehetőleg jó irányba terelni a hazai politikát a legkritikusabb időkben is.

1990-ben mód lett volna a kétkamarás Parlament visszaállítására, de a pártok nem akarták a döntéseiket minősítő és bizonyos szintig korlátozó Felsőházat. Mára azonban igazolódott, hogy az egykamarás magyar országgyűlés az elmúlt 20 évben nem képviselte hatékonyan a magyar nemzetet. Indokolja ezt, hogy a 10 új uniós tag közül Magyarországon legnagyobb az államadósság, és a lakosság bére Magyarországon marad el leginkább a teljesítményhez mérten.
Mára belátható, hogy - az európai államok nagy részéhez hasonlóan - Magyarországon is szükség van a Felsőházra. Az összetételben mintául szolgálhatnak a magyar hagyomány mellett azok a sikeres európai államok, melyekben a társadalom megelégedésére működnek felsőházak. (pl. Norvégia, Szlovénia)

A Felsőház a demokráciát erősíti, azt teljesebbé teszi. A felsőházi tagok szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy átgondoltabb, ellenőrzöttebb törvények szülessenek. Ez a kontroll is hiányzott az elmúlt 20 évben a Parlamentben Magyarországon.

A Magyarok Szövetsége szorgalmazza, hogy Magyarországon újra legyen kétkamarás Parlament. Ehhez - a hazai közvéleménynek mintául kínálva - az általa szerkesztett – de a történeti alkotmány elveire épülő - új alaptörvényen belül, külön fejezetben taglalja Felsőház összetételét. Megjelöli, hogy az ország jelenlegi helyzetének és a nemzet igényének megfelelően milyen intézmények és hivatalok vezetőit, valamint ismert közéleti személyeket lát megfelelőnek felsőházi tagnak. Kiemelt szerepkört gondol az egyházak vezetőinek, az önkormányzatok képviseletének, a szakszervezeteknek, a szakmai és civil szervezeteknek.

Ám ahhoz, hogy a Felsőház tagjai jól szerepeljenek a Parlamentben, még a Parlamenten kívül keresni kell egymással a kapcsolatot. Ennek elősegítéséhez a Magyarok Szövetsége létrehozta a Felsőházi Szövetséget, melyben a leendő felsőházi tagok együttműködést alakíthatnak egymást közt és közösen követelhetik a joghagyomány követését, hogy kétkamarás Parlament legyen újra Magyarországon.

A Magyarok Szövetsége 2010 augusztus 13-15 között a - székesfehérvári Törvénylátó Napok utódaként jelentkező - Magyarok Országos Gyűlésén, Kunszentmiklóson (Bösztörpusztán) egy fórumot szervez, melyre várja a felsőházi tagságra hivatott és oda bejutni kívánó intézmények és személyek jelentkezését. Ha ott egyezségre jutnak, annak híre jelentősen előmozdítja majd, hogy felgyorsuljon Magyarországon a Felsőház visszaállítása.

A Felsőházi Szövetség megalakításához kapcsolódó programok:

2010. augusztus 14. Helyszín: Trianon sátor

10:00-10:30 Felsőházi Szövetség, alkotmányozás: Megnyitó Dr. Bene Gábor: Történelmi alkotmányunk aktuális kérdései
11:00-11:30 Kondor Katalin Sajtó, avagy az igazság
11:30-12:00 Dr. Zétényi Zsolt
12:30-13:00 Dr. Samu Mihály
13:00-13:30 Dr.Hrabál Andrea Szent korona
13:30-14:00 Benis Miklós Felsőházi Szövetség

2010. augusztus 14. (szombat) 18 óra - Felsőházi Szövetség megkötése
Helyszín: nagyszínpad