Nem veszett el a kun becsület, a legendás összetartás. Ezt abból gondolom, hogy sokasodnak a kunhalmok és fölöttük faragott kunbabák tekintenek az őshaza felé. Él az elfelejtett nép: a kései leszármazottak mondják a példát a sosem múló dicsőségéről, tisztességről, virtusról. A kunok erényeiről szólt a szeptemberi világtatálkozó, s ez a spiritualitás ihlette a Magyarok Országos Gyűlését is. De legfőképpen a veszély érzete serkent visszatérni a kőbe vésett emberi normákhoz.

Olyan világban élünk, amelyben milliók vesztették el a továbbélés képességét: a becsületet, a szorgalmat, az állhatatosságot. Ezért jön jól az örökkévaló erkölcsi tanításokat továbbvivő kun emlékezet, ami Magyarország fennmaradásának fontos záloga volt 770 év óta. A puszták népe életéből, történelméből lepárolt tanulságok egyetemes értékek: bűntetlenül senki nem utasíthatja el azokat és semmiféle mérgező eszme nem győzheti le, legyen az ember hívő avagy hitetlen, magán- vagy választott közember. Láttuk: a kun városok, falvak polgármesterei maguk vitték a szentség színe elé a közösség lobogóit megüzenvén ez által: a szép díszletek mögött erős a túlélés akarata.

A vidék, ahol bontakozik a honvédő harc

A Duna-Tisza köze nagy részét kitevő Kiskunság az apró, fehér tanyák, szikes tavak, a homoktól aranyló síkság világa.

Kiskunság, és rajta a települések a XIII. században betelepedett kunok emlékét őrzik. A pusztán élő családok számára az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást. Hazánknak erre a vidékére mosolyog legtöbbet a nap, a szárazság és a legeltetés hatására kialakult futóhomok mostohája lett az embernek. De a kiskunsági nép élni akart, és tudott élni a futóhomokon is. Gyümölcsfákkal, zöldségfélékkel fogták meg a vándorló talajt, csodaszép szőlő- és gyümölcskultúrát műveltek századokon át. A táj arculatát ma ismeghatározza a hagyományos állattartás.

Kiskunság emlékezni tanít

A Kiskunság természeti értékeit, a táj különleges látnivalóit, néprajzi emlékeit, a szikes tavak, mocsarak, homokbucka-vidékek állat-és növényvilágát az 1975-ben létrehozott Kiskunsági Nemzeti Park őrzi. Az intézményesített természetvédelem által van remény a gazdag élővilág, a néprajzi értékek, az évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma,, a pásztorélet emlékei megőrízésére. Ősi magyar gazdasági állatfajok is tenyésznek ott, a felbecsülhetetlen értékű magyar szürke marha, az őshonos racka, a magyar félvér ló.

A kunok legderekabb városa

A Magyarok Országos Gyűlésének is helyt adó felső-kiskunsági, 11 ezer hektáros szikes Böszörpuszta a "legderekabb" kun település, a főleg református hagyományú Kunszentmiklós birtoka. Kőkortól lakott vidék, templomos hely , erre utal a neve is. A kunokat, Kötöny király szilaj népét IV. Béla idején, a XIII. században telepítették le a tatárdúlás perzselte vidékre. A török igája viselése után, 1702-ben jobbágysorba taszították és a német lovagrendnek elzálogosították a kiskunokat, akik 1745-ben pénzben válthatták meg szabadságukat. Ez volt a redemptió. A kálvinista ősök alapították 1647-ben a "scholát", a mai Baksay Sándor Református Gimnázium ősét. A nagy múltú intézményből került ki több mint három évszázada a Felső-Kiskunság és a Duna-mellék értelmiségének jelentős része. Kunszentmiklós gazdag múltját mutatja, hogy a városhoz tartozó Kunbábony területén került elő az úgynevezett bábonyi avar fejedelmi aranylelet, amelyet a kecskeméti Katona József Múzeumban őriznek. A város jeles építészeti emléke, a Virágh-kúria helytörténeti, néprajzi és természettudományos kiállításaival látványos képet ad a környék múltjáról. Érdekes kulturtörténeti emlék a Nyakvágó csárda. Eredeti berendezésével, kiállítási tárgyaival a 19. századi pásztor-betyár világ hangulatát őrzi. A város alatti hőforrások a gyógyturizmus fejlesztésére ösztönzik a helybelelieket.

Jó gazdaság, ami már nincs

Az utóbbi húsz évben két súlyos probléma nyomasztja Felső-Kiskunságot: felbomlottak az értékes közösségek az országos átlagot jóval meghaladja a munkanélküliség. E bajok orvoslására jött létre a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete. Egyik fő céljuk az, hogy közösségfejlesztő programokat indítsanak az önszerveződés elősegítése érdekében. Egyebek közt közösségi munkás hálózatot építenek, rádiószolgáltatást működtetnek, koordinálják a civil szervezeteket információkkal és tanácsokkal. Új közösségi szolgáltatások bevezetésével a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket segítését is felvállalták.

Szembe szállnak a kizsákmányolókkal

A hazai juhászat és kiváltképp a kiskunsági, régóta kiszolgáltatottja a nemzetközi kereskedelemnek. Sajnálni való állapot, hiszen a kistérség mezőgazdaságának ma is a juhászat a fő erőssége. A gazdaságok helyenként több ezres állatállománnyal rendelkeznek. Értékesítésük kizárólag az alacsony jövedelmezőségű élőbárány exportra korlátozódik. A juhászok úgy döntöttek, a Leader vidékfejlesztési program segédletével megpróbálnak felül kerekedni a juhhús piac urain. Ökológiai juhfeldolgozó-üzem létesítésére alapítottak gazdasági társaságot. A Leader soros pályázati csomagjából mintegy 200-250 millió forint fejlesztési pénzt remél a feldolgozó alapítására, működtetésére hivatott gazdasági társaság és a térségfejlesztést menedzselő Felső-Kiskunsági és Dunamelléki kistérségi társulás. Szalkszentmártonban építik fel az üzemet, ahonnan magas feldolgozottságú konyhakész termékeket dobnának piacra.

Miklay Jenő